"Nem könnyű most magyarnak lenni a harcok dúlta Ukrajnában..."

benczenorbi

Interjú Bence Norberttel, a KMDFKSZ elnökével

Már a szervezet nevében (Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége) benne van, hogy elég széles korosztályt fed le a tevékenységetek. Mivel foglalkoztok konkrétan?

Sokan a nevünk alapján felteszik azt a kérdést, hogy „mit kutattok”? A válaszunk a kérdésre azt is tükrözi, hogy mi az, amivel foglalkozunk. A KMDFKSZ elsősorban az ungvári magyar ajkú diákokkal, egyetemi hallgatókkal és doktoranduszokkal foglalkozik. Elsősorban ezeknek a fiatal csoportoknak szervezünk különböző szórakoztató, kulturális és tudományos programokat, amely a legfontosabb célt szolgálja Kárpátalján is – a nemzeti identitás erősítését és megtartását. Évente közel 30 kisebb és nagyobb kaliberű programot szervezünk, amely rendezvények közül egy-egy érinti az egész kárpátaljai fiatalságot. Ezek közé sorolnám a KMDFKSZ Tudománynépszerűsítő körútját, melynek célja, hogy mi, egyetemista hallgatók személyesen ellátogassunk a kárpátaljai magyar oktatási intézményekbe, s arra ösztönözzük a magyar ajkú végzős diákokat, hogy megéri itthon, Kárpátalján folytatni felsőoktatási tanulmányaikat. Ezen a személyes látogatáson a KMDFKSZ elnökségi tagjai és aktivistái meghívják a végzős diákokat egy Tanulmányi vetélkedőre az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetébe, amely nem csak egy verseny a fiataloknak, hanem betekintés az egyetemi élet néhány színes pillanatába. A kárpátaljai felsőoktatási intézmények magyar ajkú hallgatóival is méltóképpen foglalkozunk programjaink során, de amit főként kiemelnék, az a Kárpátaljai Magyar Diáktábor, amelyet közösen a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hallgatói Önkormányzatával és a Kölcsey Ferenc Szakkollégium Hallgatói Önkormányzatával szervezünk minden tanév elején, s melynek legfontosabb céljai, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói között (UNE, II. RF KMF) egy életre szóló barátság jöjjön létre a későbbiekben, s tudassuk velük azt, hogy jól döntöttek, amikor Kárpátalján maradtak továbbtanulni. A doktorandusz hallgatók sem maradnak ki a sorból, hiszen ne felejtsük el, hogy nem mindegyikőjük csak a tudománynak él, és így vannak olyan fiatal doktoranduszok, akik a diákszövetség egy-egy színes közösségi és szórakoztató rendezvényén vesznek részt. Viszont, ha a tudományos tevékenységeinket emeljük ki, akkor lehetőséget biztosítunk az egyetemista hallgatók mellett a doktorandusz hallgatóknak is konferencián részt venni és publikálni a Scientia Denique (Tudomány Dióhéjban) c. konferenciánkon és publikációs kötetünkbe – magyar nyelven. A doktoranduszok lektorként és zsűriként is részt vesznek ezekben a programokban.

Hogy érzed, mekkora érdeklődés mutatkozik a kárpátaljai magyar fiatalok részéről a tevékenységetek iránt?

Évről-évre egyre jobb az érdeklődés. A fiataloknak szüksége van Ránk, nekünk szükségünk van a Fiatalokra – a kárpátaljai magyar értelmiségre. Foglalkozunk velük mert ez – kötelesség. A jelenlegi belpolitikai helyzetekben is utat kell mutatnunk azon fiataloknak, akik itthon akarnak maradni és őrizni akarják a megmaradás kulcsát. Egy átlagos egyetemista hallgatónak a diákszövetség pont az „I”-re. Fontos, hogy a fiatalok egyetemi éveik alatt olyan diákélet részesei legyenek, amelyre örömmel emlékezhetnek vissza, miután befejezték tanulmányaikat. Évente közel 3-4 ezer fiatalt mozgatunk meg programjaink során, amely reményeink szerint a továbbiakban is növekedni fog.

Mi a szervezet hosszabb távú célkitűzése?

Nagyon sok célkitűzésünk van, de ezek közül ami hosszabb távú, az továbbra is a diákok érdekképviselete, a Kárpát-medencei kapcsolataink bővítése és a meglévők erősítése, valamint a rendezvényeink bővítése. Egy februári csapatépítő hétvégén közösen kitűztük azt a célt, hogy az elkövetkezendő 5-10 évben a diákszövetségnek lesz saját háza. Nagy célokat kell kitűznünk magunk elé, mert az egy igazi kihívás számunkra.

A Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének (KMDFKSZ) milyen kihívással kell szembesülnie nap mint nap?

Változó kihívásokkal szembesül a KMDFKSZ nap mint nap. Legfőképpen a megmaradás a legnagyobb kihívás mindannyiunknak, amellyel nap mint nap szembe kell néznünk. Ahogy azzal is szembe kell néznünk, hogy mindig lesznek olyan emberek akik nem akarják, hogy azt a célt, amit kitűztünk magunk elé, azt megvalósítsuk (az utóbbi két gólyabálunkon történt atrocitás is ide tartozik)… de mi nem adjuk fel a céljainkat!

Mi a legnagyobb rendezvényetek? Mivel készültök még az idén?

A KMDFKSZ legnagyobb rendezvénye a Diáknapok, melyet minden év májusában szervezünk az egyetemista hallgatóknak. A rendezvény egy 4 napos kaland a fiatalok számára, amelyre nagy szükségük van a vizsgaidőszak előtt. A hét folyamán a fiatalok fesztiválon, sportversenyeken, műveltségi vetélkedőn, paintballon, éjszakai kalandtúrán és evezésen vehetnek részt. A Diáknapok után általában jöhet a pihenés, meg a tanulás is persze.

12 év után újra történelmet írunk és megrendezzük a IV. Kárpátalja Nyári Egyetemet közösen a Momentum Doctorandusszal, a kárpátaljai magyar doktoranduszok szervezetével, augusztus 28-31. között Tiszapéterfalván.

Az elsősorban ukrán, ám magyaroktatással is rendelkező Ungvári Nemzeti Egyetemen működtök. Mennyire nehéz biztosítani ilyen közegben az utánpótlást a szervezet számára?

Minden éven változó az utánpótlás. A felvételt nyert magyar hallgatóktól függ a diákszövetségünk felépítése és utánpótlása is. A 2015-2018-as tanévben volt egy mélypont az ungvári magyar hallgatók létszámában. Viszont a diákszövetség elnökségi tagjának ideje nem csak 2 évre szól. Általában egy csapat, amely családdá fejlődik,5 évig tart az ungvári egyetemisták életében. Én is az 5 éves családhoz tartozom, így nem volt probléma utánpótlás hiányában tovább folytatnunk a munkát egy megszokott csapattal. A 2018/19-es tanévben felvételt nyert hallgatók száma ismét egy növekvő tendenciát mutatott, amelynek köszönhetően van utánpótlás is, így elnöki pozícióm utolsó hónapjai alatt elmondhatom, hogy van csapat aki tovább viszi azt, amit az előző 20 évben felépítettünk nagy elődeinkkel.

Az elfogadott és aláírt ukrán nyelvtörvény mennyiben érint benneteket?

Minden kárpátaljai magyar embert érint a nyelvtörvény. A diákszövetség fennállása óta politikailag független civil szervezet, de ettől eltekintve megpróbálunk a lehető legjobb módon kiállni anyanyelvünkért méghozzá úgy, hogy tovább folytassuk azt, amit 20 évvel ezelőtt célul tűztek ki elődeink – a kárpátaljai magyar értelmiségnek magyar nyelvű szórakoztató, kulturális és tudományos programokat fogunk továbbra is szervezni.

 Mit jelent számodra kárpátaljai magyarnak lenni?

Nem könnyű most magyarnak lenni a harcok dúlta Ukrajnában, de mindig a nehézség volt az a mozgatórugó, ami a magyart megtartotta és előrébb vitte. Nagy elődeink nem féltek, pedig őket is megpróbálták eltiporni. Én kárpátaljai fiatalként, diákként látom és megélem azokat a nehézségeket, ami kis vidékünket most, s már jó pár éve sújtja: nehéz a megélhetés, próbálnak megfélemlíteni embereket, akik igaz magyarként még védőbástyái Kárpátaljának. De a félelem, meghunyászkodás, nem összeegyeztethető a magyar jellemmel. Dicső múltunk megköveteli, hogy megtegyünk mindent, amit ebben a káoszban meg kell és meg lehet tenni – vállalni magyarságunkat.

„A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyében viseli a magyar, mint tenger csigája a gyöngyét. A magyarságunk érzése mélyen bent ég bennünk, hogy szinte magunk sem tudunk róla, mint a tűzhányó hegyek, amelyek hideg kőhegyek, de egyszer megmordulnak.”

Gárdonyi Géza gondolataival zárom soraimat, amely magába foglalja azt, hogy számomra a kárpátaljai magyarság a hazát és a megmaradást jelenti.